PÁRBAJ.jpg
TANYA
Mikor elkezdtem a tervezést a fő koncepcióm az volt, hogy figyelembe vegyem a régi hagyományokat, de ezt mégis egy mai gondolkodásmóddal újraértelmezve. Megpróbáltam egy konkrét programra felépíteni a tervemet, amiben a következőket határoztam meg: az állatok számát, fajtáját és az ott élő család életmódját. A környezetből adódóan az állattartást, ezen belül is a juhtenyésztést választottam, mivel ezek az állatok kevésbé igényesek és a területen is ez volt a meghatározó a ló és a szarvasmarha tartása mellett. Újragondolva a mai tanyák szerepét, arra jutottam, hogy ma, ahogy a mindennapi életben is, sokkal jobban specializálódnak a foglalkozások, így a juhtartásra összpontosítva, ami az ott élők megélhetését biztosítaná, nem teremtettem a többi állatnak helyet, csak amiről úgy gondoltam, hogy a legszükségesebbek a mindennapokhoz. Apajpusztán konkrét helyszínt választottam, melyen a szalagtelkes elrendezés határozta meg a telepítést. Az eredeti tanyás, szétszórt beépítés helyett én az épületeimet egymás mellé rendeltem, a hagyományos délkeleti tájolással. Lényegében 3 épület alkotja, ami az istállóból, egy tárolóval egybekötött nyári konyhából - a juhtej feldolgozásához - és magából a lakóházból áll. A gazdasági épületek homlokzatán kapnak helyet a szárított fűszer- és gyógynövények. Tulajdonképpen a kert felfut a falra, mely színessé, állandóan változóvá teszi, megtörve az épület monoton homlokzatát. Formailag a jellegzetes, tiszta magyar parasztház világára akartam utalni, ami a fehér színével szinte már jelképpé vált.